Az utolsó nyárias napon útra keltek a Csiga csoportosok és Búbánatvölgyig meg sem álltak. A buszról leszállva a napos lépcsőn jóízűen megreggeliztek. Alig indultak neki, egy darus teherautó, melyről egy hatalmas szalmabálát emeltek le, állta útjukat. Megtudták, hogy a szalmát mentett, eltévedt kis erdei állatoknak szánják. Túrájukat két kiszáradt tó mellett folytatták. Meglepve látták a kiszáradt medret, kicserepesedett földet a tavak helyén. Szerencsére a kerek tó vize teljes pompájában ragyogott a napsütésben. Még egy horgászélményben is részük volt. Egy ügyes pecás hatalmas pontyot fogott ki. Ficánkolásától többen is megijedtek. Örömmel nyugtázták, hogy visszaengedte a vízbe. A játszótéren megpihentek, ebédeltek, s a hazaútig az izgalmas játékokon jót játszottak. Fáradtan, de élményekkel telve tért haza a kis csapat.
