HITVALLÁS

GYERMEKEK JOGAI GYERMEKSZEMMEL

Az Angyalkert Óvodában NEKEM jogom van :

Az önfeledt játékra.

Ahhoz, hogy tiszteljenek és elfogadjanak olyannak, amilyen vagyok.

Hogy az óvodában nyugodt, derűs légkörben jól érezzem magam, szeressenek, ne bántsanak se szóval, se tettekkel, ezért mindig biztonságban érezzem magam.

Hogy dicsérjenek, ösztönözzenek, elismerjék jó cselekedeteimet és

Megvigasztaljanak, ha szomorú vagyok.

Hogy mindig meghallgassanak és kérdéseimre, kíváncsiságomra

mindig választ kapjak.

Hogy okosodjak, fejlődjek, nevelődjek, és megismerjem, birtokba

vegyem a világot .

A mozgásra, levegőzésre.

Hogy megfelelő idő álljon rendelkezésemre az étkezésre, pihenésre,

tisztálkodásra.

Hogy mindennap gazdag, szép élményekkel távozzak az óvodából.

2.Adatlap

Az intézmény neve: Angyalkert Óvoda, Esztergom

Az intézmény székhelye: 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal 36.

Az intézmény fenntartója: Esztergom Város Önkormányzata

Működési terület: Esztergom közigazgatási körzete, a fenntartó által meghatározott körzet.

Az intézmény jogállása: Részben önálló költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodási jogkörrel.

Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Esztergom Város Kincstár látja el.

Alapítás éve: 1872.

Alapító Okirat kelte: 2004.

Típusa: óvoda

Férőhely száma: 150 fő.

A feladatellátást szolgáló vagyon és vagyon feletti rendelkezés joga:

Rendelkezésre áll a Budai Nagy Antal u. 20.sz.alatti /hrsz.: 18193/ 965,39 m2 alapterületű ingatlan, a rajta lévő óvodaépület, a benne lévő berendezés és szakmai felszerelés.

Engedélyezett alkalmazotti

létszám: 14 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő óvodavezető

1 fő óvodavezető helyettes

9 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott dajka.

1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott óvodatitkár.

1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott udvaros.

A program készítői: Az óvoda nevelőtestülete intézményvezetői irányítással.

3.Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény.

A kormány 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, melyet a 255/2009. (XI.20.) kormányrendelet módosított.

A művelődési és közoktatási miniszter 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.

A művelődési és közoktatási miniszter 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelete a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos gyermekek iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról.

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

Alapító Okirat

Szakmai dokumentumok

Eredeti Helyi Nevelési Program

Címe: Személyiség és képességfejlesztés a gyermeki tevékenységformák komplex rendszerén keresztül.

Alcím: Magyar és cigány gyermekek differenciált fejlesztése heterogén csoportokban.

Készült: 1999.

4. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

4.1 Az óvoda épületének rövid története

Esztergom déli részén 1828-ban Rudnay János bíboros templomot épített.

1872-ben Simor János bíboros a templom mellé az irgalmas nővérek számára zárdát emeltetett, amelyben óvodát és iskolát is működtettek a város külső részén lakó szegény gyermekek számára.

Az óvoda épülete 1972-ig gyakorlatilag változatlan maradt. A déli városrész ipari fejlesztésével együtt járó kommunális fejlesztéssel az óvoda zsúfoltsága tarthatatlanná vált, így négy csoportossá bővítették.

1982-ben az óvoda felvállalta a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését-fejlesztését, ez tette lehetővé az ötödik csoport megindítását.

Az egyház 1992-ben visszaigényelte az épületet. Esztergom Város Önkormányzata állami támogatással új óvodát épített.

A korszerű 100 férőhelyes intézmény 1994. november 14-én nyitotta meg kapuit a Budai Nagy Antal út 36. szám alatt, egy lakótelepen, ahol az óta is működik.

2006/2007 nevelési évben a Magyar Suzuki Rt. beépíti a tetőteret, ahol 2 óvodai csoportszoba kerül kialakításra.

4.2Az óvoda szakmai múltja

1872-től több évtizedig gyakorló óvodaként működött.

1982-ben felvállaltuk a déli városrészen élő cigány gyermekek nevelését, ekkor még külön cigány csoportban.

1987-ben a cigány gyermekek nevelését-fejlesztését már heterogén csoportokban vállaltuk. Közösen jártak óvodába magyar társaikkal, megszüntetve a szegregációt.

1994-1997-ig 25 középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek járt óvodánkba, akik a Monthág Imre általános iskolához tartoztak

2002-ben felvállaltuk hallássérült gyermekek integrált nevelését,

2005-ben pedig a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését az Alapító Okirat szerint.

A múlt arra kötelez bennünket, hogy a társadalmi valóságra tekintettel folyamatos innovatív tevékenységet végezzünk, keressük az utat a hatékonyabb, eredményesebb módszereket, hogy kitűzött céljainkat minél eredményesebben tudjuk megvalósítani.

A folyamatos innovatív tevékenység eredményeképpen 1999-ben önálló készítésű helyi nevelési programot írtunk. Az 1999. évi Helyi Nevelési Program, melynek címe: Személyiség és képességfejlesztés a gyermeki tevékenységformák komplex rendszerén keresztül sokéves pedagógiai munka tapasztalatai alapján állt össze az óvoda nevelőmunkája gyakorlatának minden részletét ötvöző nevelési cél és feladatrendszerré.

4.3. Humán erőforrásunk

A nevelő-fejlesztő munka személyi feltételei biztosítottak óvodánkban, az óvodapedagógusok száma 14 fő.

Szakmai végzettség	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14
Felsőfokú óvodapedagógusi	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Tanítónői	x				x	x
Fejlesztőpedagógusi			x
Egyéb felsőfokű							x
Szakvizsga	x		x			x
120 kredit pont				x				x	x
Roma nyelvvizsga						x				x

Az óvodapedagógusok végzettségeik alapján képesek, alkalmasak arra, hogy a helyi nevelési program cél és feladatrendszerének megfelelően magas színvonalú nevelő-fejlesztő munkát végezzenek és kifelé képviseljék az intézményben folyó nevelőmunka szakmai értékeit.

A sajátos nevelési igényű óvodások nevelését-fejlesztését logopédus illetve gyógypedagógus segíti.

A nevelő-fejlesztő munkát segítő dajkák létszáma 9 teljes munkaidős.

Szakmai végzettség	1	2	3	4	5	6	7	8	9
Dajka szakmunkás	x	x			x	x	x
Egyéb középfokú végzettség			x	x				x	x

A 2928 négyzetméter alapterületű udvar gondozását, takarítását 4 órás udvaros látja el.

Az adminisztrációs feladatokat egy 4 órában foglalkoztatott óvodatitkár látja el.

4.4 Működési feltételek

Négy csoportszoba 50 m2, a kettő pedig 62m2. Két csoport külön öltözővel és mosdóval rendelkezik. A másik négy csoportnak közös, de megfelelő nagyságú az öltözője és mosdója.

A földszinten lévő csoportnak külön terasza van, ami használhatatlan, mert nyáron vakít, télen és ősszel pedig baleset veszélyesen csúszik.

Parkettás 75 m2 alapterületű tornatermünk van, ami többfunkciós. A testnevelés szervezésén túl aulaként is használjuk. Itt tartjuk a közös óvodai ünnepeket, a közös szülői értekezleteket, előadásokat.

Tornatermünk eszközellátottsága jó.

Az emeleten vannak az irodák, a logopédiai szoba, felnőtt öltöző valamint kettő, 70-56 négyzetméteres csoportszoba, közös de megfelelő nagyságú öltözővel és mosdóval. Szintén az emeleten kerül kialakításra az orvosi szoba és az elkülönítő.

Hatalmas, füves udvarunk 3926 m2. Az udvar osztatlan, minden óvodás bárhol játszhat, a felnőttek területet felügyelnek. Csak fából készült mászókák és hinták vannak felszerelve. Helyet tudtunk biztosítani egy körkarám felállítására mellyel lehetőséget tudunk teremteni a lovaglásra, heti két alakalommal. Külön helyet biztosítunk a kerékpározásra.

A biztonság megteremtését szolgálja a játékszerek folyamatos felülvizsgálata, az udvarról az utcára jutást akadályozó kerítés.

Az udvaron tisztálkodási lehetőségre nincs mód, így a gyermekeket az óvoda épületébe kísérjük. Viszont ivókút van az udvaron.

5. GYERMEKKÉP

Intézményünk elhivatottsága, hogy a családi nevelést kiegészítve, derűs, boldog, gyermeket neveljünk, akik személyiségük kibontakozása közben örömüket lelik óvodánk nevelési rendszerében.

Óvodánkban figyelembe vesszük az egyéni különbségeket,

„KILÓGHATOK A KOCKÁBÓL”

Komplex nevelő-fejlesztő munkánkkal biztosítani tudjuk az optimális feltételeket ahhoz, hogy minden gyermek önmagához képest, egyéni ütemében fejlődjön, fejlődhessen.

Szükség esetén igénybe vesszük külső szakember segítségét.

6.ÓVODAKÉP

v Gyemekközpontú szemléleten alapuló nevelő-fejlesztő munkánk biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott gyermeki személyiség kibontakozását, az egyenlő hozzáférést a gyermeki szükségletek kielégítését, a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

v Az óvónők empatikus, probléma érzékeny attitűddel, a gyermek pozitív személyiségjegyeinek erősítésével érzelmi biztonságot nyújtanak óvodásaink számára.

v A gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve tervezzük, szervezzük komplex nevelő-fejlesztő munkánkat, biztosítva óvodásaink számára a szabad választási lehetőséget (naponta komplex kezdeményezés kínálatcsokra, mely a gyermekek egyéni képességeihez igazodó művelődéstartalmakat közvetít. )

v Színes, gazdag, változatos tevékenységekkel, programokkal ellensúlyozzuk a hozzánk érkező hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek élményszegény, ingerszegény életmódját.

7.A NEVELÉS ALAPELVEI AZ ANGYALKERT ÓVODÁBAN

v Az óvoda minden dolgozója, az óvodai élet minden pillanatában, köteles tiszteletben tartani a gyermekek jogait.

v A gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembevétele.

v Esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása.

v Hátrányos megkülönböztetés tilalma.

v Az óvodai élet alaptevékenysége a semmi mással nem helyettesíthető szabad játék.

v Támaszkodni a gyermek természetes kíváncsiságvágyára, megismerési vágyára, érzelmi beállítódására.

v Az etnikai kisebbséghez tartozó valamint a sajátos nevelési igényű és migráns gyermekek sikeres integrációjának, szocializációjának megvalósítása.

v Pozitívum erősítése.

v Nevelő-fejlesztő munkát a kötetlenség és komplexitás jegyében szervezni.

v A tanulás tartalmát és eszközeit, a különböző tevékenységeket az óvodapedagógus szabadon választja meg, úgy, hogy figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait és a sikerkritérium táblázatban megfogalmazott “ Fejlődés jellemzői óvodáskor végére” elérendő fejlettségi szintet.

v A család-óvoda kapcsolatára a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló partnerkapcsolat legyen a jellemző, de a pedagógiai kompetencia területén az óvodapedagógus vezető szerepe érvényesüljön.

v A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége.

v Az óvoda minden dolgozójára nézve kötelező az etikai normák

v betartása. Az óvoda minden dolgozója figyelembe veszi azokat kulturális és életformabeli szokásokat, értékeket, amelyek jellemzik és erősítik a cigányságot.

v Másság elfogadása.

v Másság elfogadtatása.

v Az iskolaérettségi vizsgálaton részt vevő óvodásaink esetében vállalni az óvodai nevelést a tankötelezettség eléréséig akkor is, ha a 7. életévét betöltötte.

v A nevelő-fejlesztő munka eredményességét, hatékonyságát a hozzáadott pedagógiai érték alapján mérni, külön-külön minden gyermek esetében.

8.CÉLUNK

Komplex nevelő-fejlesztő munkánk célja:

v Minden gyermek önmagához képest, egyéni és eltérő ütemben fejlődjön az intézmény szokás és szabályrendszerének keretei között úgy, hogy ennek eredményeképpen, 3-4 év óvodai nevelés hatására alkalmassá váljon az iskolai élet megkezdésére.

v A harmonikus és sokoldalú személyiségfejlesztés.

v Az etnikai kisebbséghez tartozó, a migráns, és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése.

8.1 Sikerkritérium

A folyamatos nevelő-fejlesztő munka hatékonyságát, eredményességét a kimeneti mérési eredmények alapján határozzuk meg.

Normál esetben hatékonynak ítéljük a pedagógiai munkánkat, ha a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.

Hátrányos helyzetű HHH illetve veszélyeztetett gyermekeknél, ha a gyermek nem rendelkezik azon készségekkel, illetve képességekkel, melyek alkalmassá tennék az iskolai élet megkezdésére, abban az esetben is hatékonynak ítéljük munkánkat, ha a hozzáadott pedagógiai érték 3-4 óvodai nevelés hatására eléri a 60 % -ot.

Az etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek legalább 60 % -a normál első osztályban kezdheti meg tanulmányait.

9.FELADATAINK

v A gyermekek jogainak ismerete, érvényesítésének biztosítása.

v A szabad játék külső, belső feltételeinek megteremtése.

v Változatos figyelmet, érdeklődést felkeltő tevékenységek szervezése.

v Empatikus, toleráns, differenciált nevelő-fejlesztő munka megvalósítása.

v Érzelemben gazdag légkör biztosítása, ösztönző dicséret alkalmazása.

v A napi kínálatcsokorból való szabad választási lehetőség biztosítása minden gyermekek számára.

v A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, ciklusonként változó, bővülő, egymásra épülő tevékenységek szervezése, tervezése, szabály és szokásrendszer kialakítása.

v “ A szülő joga a nevelés megválasztása” Alkotmány 70 §.

v Az óvodapedagógus és az alkalmazottak feladata ennek tiszteletben tartása.

v A gyermek fejlődéséről, érzelmi megnyilvánulásáról, óvodai tevékenységéről a szülőt tájékoztatni kell. Probléma esetén a tájékoztatás pozitív nevelői attitűddel preventív jelleggel történik.

v Minőségfejlesztési rendszerünknek megfelelően a gyermekek folyamatos fejlődésének nyomon követése és dokumentálása.

v Tanköteles gyermekek esetében a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján, a fejlődési lapra fejlesztési tervet kell írni.

v Óvodáskor végén a hozzáadott pedagógiai érték kiszámítása, gyermekenként.

v További innovációs tevékenységek folytatása a még hatékonyabb nevelő-fejlesztő munkához, a % - os mutatók finomodásához.

9.1 Etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek kultúrájának,

hagyományának ápolásával járó feladatok.

v Mesekönyvek és a kultúrával foglalkozó szakirodalom beszerzése.

v Zenei kultúra megismerése, ápolása.

v Kapcsolattartás a kisebbségi és migráns szervezetekkel.

9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésével járó feladatok.

v Személyes példamutatással a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadtatása.

v Külön terem biztosítása az egyéni fejlesztést végző pedagógusok számára a nyugodt fejlesztőmunkához.

v Eszközbeszerzés a szakemberek véleménye alapján.

v A szakemberek instrukcióinak figyelembevétele a nevelő-fejlesztő munka során.

v Folyamatos kommunikáció a fejlesztőpedagógusokkal, gyógypedagógusokkal.

10. GYERMEKVÉDELEM

Óvodánkban, a gyermeklétszám folyamatosan emelkedik, a más körzetbe tartozó gyermekek szülei is egyre többen kérik gyermekük felvételét óvodánkba, aminek nagyon örülünk, de csak a hatályos jogszabályokat figyelembe véve veszünk fel gyermekeket óvodánkba.

Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma nem emelkedik, olyan szülők keresik fel óvodánkat, akik maguk is ide jártak és kérik gyermekük felvételét akkor is ha nem a mi körzetünkbe tartoznak.

Sajnos a statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma emelkedik, ami nem egyenesen arányos az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számának emelkedésével , mivel nem minden roma gyermek hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett.

A statisztikai adatokból következik , hogy az óvodára hárul a feladat , hogy ingergazdag környezetet teremtsen, olyan hatékony módszereket alkalmazzon a nevelő-fejlesztő munkában melyek segítségével a hátrányok csökkenthetők, mely biztosítja az egyenlő hozzáférést, olyan közös programokat szervezzen a családok részére melyeken az anyagilag hátrányos helyzetben élők is részt tudnak venni.

Az óvoda alkalmazotti közössége a lehetőségeken belül mindent megtesz az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében.

Intézményünk kiemelt feladatként kezeli a gyermekvédelmet.

A gyermekvédelem azoknak a jogi, egészségügyi, szociális és nevelési eszközöknek az összessége, amelyek a gyermekek harmonikus személyiségének kibontakoztatását szolgálják, és biztosítják számukra azt a különleges védelmet, amelyet fizikai és szellemi érettségük hiánya indokol.

Szélesebb értelemben ide tartozik a gyermeket nevelő családok felé irányuló pénzbeli vagy természetbeni támogatás és szolgáltatás, amely segíti a szülőket abban, hogy gyermekeiket felnevelhessék, és ne alakuljon ki a gyermeket veszélyeztető helyzet a családban.

A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény szabályozza.

A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön.

A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges

v feltételeket

v lehetőségeket – a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

10.1 Az óvodavezető feladatai

v A gyermekvédelmi törvényben előírt tárgyi és személyi feltételek biztosítása melyek lehetővé teszik az intézmény biztonságos működését és a gyermekvédelmi feladatok ellátását.

v A feltételek megteremtésével biztosítani a helyi nevelési programhoz, valamint az óvoda szociokulturális hátteréhez igazodó gyermekvédelmi munka színvonalas megvalósítását.

v Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, az óvodapedagógusokkal.

v Annak elbírálása, hogy szükséges-e külső szakember segítségét kérni.

v Az óvoda könyvtárának bővítése gyermekvédelemmel kapcsolatos szakirodalommal.

10.2Gyermekvédelmi felelős feladatai

v A veszélyeztetett gyermekek névsorának megküldése a speciális intézményeknek (Gyámhivatal, Családsegítő, Határtalan Szív Alapítvány Anyaotthon).

v Az óvoda körzetébe tartozó hátrányos helyzetű gyermekek felderítése és felvétele az óvodába.

v Hatósági kérésre környezettanulmány készítése.

v Az arra rászoruló családok anyagi támogatásának szorgalmazása.

v A szülők felvilágosítása a lehetséges támogatási formákról.

v Rendszeres részvétele szakirányú képzésben.

v Félévente beszámolni a munkájáról a nevelőtestületnek.

10.3 Kötelezettségek a pedagógusok számára

v Közreműködni a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

v Fel kell figyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl. szülők gazdasági helyzetének romlása, családi élet romlása…).

10.3Óvodapedagógusok feladatai

v Előzetes tájékozódó látogatás az óvodába jelentkező gyermekeknél.

v Felvétel után az adott csoport óvónője szükség esetén konzultál a gyermeket ismerő orvossal, védőnővel, speciális intézményekkel

v A család és a gyermek mielőbbi megismerése.

v Segítőkész, korrekt kapcsolat kialakítása a szülőkkel.

v Szülői értekezleten gyermekápolással, gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos előadások szervezése.

v Pozitív szülő-gyermek kapcsolat segítése.

v Probléma jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

Speciális intézmények

v Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat

v Városi Gyámhivatal

v Népjóléti és Gyámügyi Iroda

v Nevelési Tanácsadó

v Határtalan Szív Alapítvány

v Polgármesteri Hivatal – Jegyző

11. A NEVELŐ-FEJLESZTŐ MUNKÁNK ELEMEI

JÁTÉK

MOZGÁS

ANYANYELVI NEVELÉS

MUNKA

TANULÁS KÖTETLENÜL, KOMPLEXEN, NAPONTA MESÉVEL

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

SZOCIALIZÁCIÓ

11.1. JÁTÉK

Nevelőmunkánk célja, hogy a játék az óvodás korú gyermek alapvető, semmi mással nem helyettesíthető tevékenysége, személyiségfejlődésének fontos tényezője legyen, kiemelt szerepet kapjon, hitelesen megvalósuljon az Ágacskák Angyalkert Óvoda Helyi Nevelési Programjában, mert a játék által fejlődik a gyermek értelmi képessége, társas kapcsolata, mozgása.

A gyermek a játék által ügyesedik, okosodik, fejlődik manuális készsége, ismerkedik az anyaggal, dolgok tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával. A cselekvések által problémákat old meg. Folyamatosan gyakorolja az egymáshoz való alkalmazkodást, viselkedést, a kooperációt és a kölcsönös kommunikációt.

Játék során egyre szélesebb és differenciáltabb tudáskészletre tesznek szert a gyermekek.

Feladatok

v Balesetmentes környezet kialakítása.

v Megfelelő hely biztosítása.

v Állandó játszóhelyek kialakítása a csoportszobában (mese és bábsarok, babaszoba, babakonyha, szőnyeg a kockázó szőnyeg, társasjátékok, konstruáló játékok).

v A könnyen mozgatható bútorok beszerzése lehetővé teszi az egyéni játékötletek, otthonról hozott tapasztalatok, élmények megvalósítását. A gyermekek önmaguk is be- és átrendezhetik a teret.

v Idő biztosítása. A folyamatos játékidőt nem szakítja meg programozott fejlesztés, a kezdeményezéseket a szabad játékkal párhuzamosan szervezni.

v Folyamatos napirend összeállítása.

v Játéktár folyamatos bővítése az óvónők által készített játékokkal is.

v Élményszerzés, élményeket kísérő pozitív érzelmek alakítása.

v Nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör teremtése, melyben a gyermekek fantáziája, hangulata, érzelme szabadon megnyilvánul.

v A játék hassa át a mindennapi óvodai életet, s legyen jelen mindenfajta gyermeki tevékenységen.

v Az óvodapedagógus játéktevékenysége legyen modellértékű.

Tevékenységek

v Korosztálynak és egyéni képességnek megfelelő játékformák biztosítása.

v Gyakorló játék

v Szerepjáték

v Konstruáló játék

v Szabályjáték

v Barkácsolás

v Dramatizálás, bábozás

Módszertani alapelvek

v Az óvónő élje bele magát a gyermek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe, és ezt megértve tapintatosan működjék együtt vele.

v Indokolatlanul ne avatkozzon a játékba. Ne irányítsa.

v Vegye figyelembe a fejlődés egyéni sajátosságait.

v Az óvónő is szívesen játsszon, játéktevékenysége is modell értékű.

v Rendelkezzen megfelelő empátiás készséggel, toleranciával, el- és befogadóképességgel.

v A gyermekek soha ne maradjanak felügyelet nélkül.

v Balesetveszély prevenciója, adott esetben azonnali beavatkozás.

11.2 MOZGÁS

Célunk az egészséges életmód szerves részeként a mozgás megszerettetése. Az óvodáskorú gyermek természetes mozgásigények kielégítése, változatos eszközök, mozgásformák biztosításával. Harmonikus mozgás és mozgáskultúra kialakítása.

Hiszen a rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, segíti a térben és időben való tájékozódást, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növekedését.

Az óvodás gyermek természetes lételeme a mozgás. A mozgás elősegíti az idegrendszer érését, fejlődését és ez pozitívan hat az egész gyermeki személyiségre, a mozgás hordozza a legnagyobb transzfer hatást a gondolkodás tekintetében. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett nagy és kismozgások kialakulásához.

Feladatok

v Idő, hely, eszköz biztosítása a szabad mozgásra, a különböző játékos mozgásformák kipróbáltatása.

v A gyermekek természetes mozgásigényének maximális kielégítése (teremben, szabadban).

v A gyermek testi fejlődésének biztosítása.

v Motoros, koordinációs és kondicionális képességek, mozgékonyság, hajlékonyság, ellenállóképesség fejlesztése.

v Mozgáskultúra fejlesztése.

v A mozgás megszerettetése.

v A testnevelés foglalkozás szabadban való megszervezése.

v Saját képességek szerinti gyakorlat végrehajtás elősegítése.

v Naponta frissítő mozgásos játékok szervezése.

v Hetente egy, illetve kettő szervezett testnevelés foglalkozás megtartása.

v Fakultatív torna szervezése.

v Lovaglás és/vagy úszás feltételeinek biztosítása.

Tevékenységek

Spontán:

v Öngyógyító tevékenység Ayres-eszközön

v Az óvoda udvarán játékos mozgás

Szervezett:

v Testnevelés foglalkozás korcsoportonként heti egy vagy két alkalommal a tornateremben vagy az udvaron.

v Fakultatív torna önkéntes alapon a tornateremben és/vagy a csoportszobában.

v Mindennapos testnevelés

v Zenés torna és tartásjavító gyakorlatok.

v Gyógytestnevelés.

v Úszás

Módszertani alapelvek

v A nap folyamán a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése.

v Derűs légkör, a vidám hangulat biztosítása.

v Tervezésnél figyelembe venni a gyermekek egészségi állapotát, teherbíró képességét, az egyéni fejlődésbeli különbségeket.

11.3 ANYANYELVI NEVELÉS

Célunk jó óvodai légkörben a nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásához szükséges feltételek megteremtése, nyelvi kommunikációs helyzetek kialakítása, az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata.

Feladat

v Terjedjen ki a nevelőmunka egész területére.

v Az óvodába kerülő gyermek nyelvi kódjának megértése, felfogása, annak felmérése, hogy milyen szinten van a beszéd, a beszédértés.

v A beszédkedv fokozása.

v Naponta legalább kétszer mese és/vagy bábozás kezdeményezése.

v A gyermekek ösztönzése kidolgozott kód használatára.

v Érzelemben gazdag légkör biztosítása, hogy szabadon elmondhassák gondolataikat, tapasztalataikat, érzéseiket, kérdezhessenek.

v A gyermek közlésének meghallgatása.

v Nagycsoportban heti egy alkalommal beszélgető kör kezdeményezése.

v Mesekönyvek, bábparaván, bábok biztosítása, hogy a hallott, látott, átélt élményeket közölhessék.

v Grammatikailag helyes közlésre és szövegalkotásra ösztönzés.

v Szókincs gyarapítása.

v A beszédet kísérő magatartásminták és magatartásformák megismertetése.

v Beszédészlelés és beszédértés képességeinek fejlesztése.

v Beszédfegyelem alakítása az életkornak és a helyzetnek megfelelően.

v Beszédhibás gyermekek kiszűrése logopédus segítségével.

v A logopédus munkájának segítése.

Tevékenységek

v Élményszerző kirándulások, látogatások.

v Játék.

v Négyszemközti beszélgetések.

v Udvarias nyelvi fordulatok használata.

v Tudatos mondatalkotás: tárgyak, személyek megnevezése, élménybeszámoló, képről mondatalkotás, mese-vers, bábozás, dramatizálás, kitalált mese, esemény időrendi sorrendben.

v Naponta legalább kétszer mese.

v Megkezdett történet folytatása.

v Ritmikus játékok.

v Párbeszédes játékok.

v Szókincsbővítő játékok.

v Beszélgető körök kezdeményezése.

Módszertani alapelvek

v A felnőtt verbális és nonverbális kommunikációja összhangban legyen.

v A felnőtt a gyermek közlését hallgassa meg.

v A felnőtt a gyermek kérdéseire válaszoljon.

v Az óvoda vegye figyelembe a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlődésbeli különbségeit.

v Az óvodapedagógus kommunikációja, metakommunikációja legyen összhangban és legyen modell értékű a gyermekek számára.

11.4 MUNKA

Nevelőmunkánk célja a munka jellegű tevékenységek megszerettetése. Az ösztönző dicséret segítse elő a sikeres és örömteli, önkéntes munkavégzést.

Munkajellegű tevékenységek során a munka és a játék összekapcsolódik, örömforrás a gyermek számára. Jellemzője, hogy célvezérelt, kezdetben a felnőtt által irányított cselekvés. A munka jellegű tevékenységeket külső szükségesség indokolja, felelősséggel jár.

Feladatok

v Megismertetni a munkafolyamatokat, a munkaeszközöket és azok balesetmentes használatát.

v Törekedni a munka játékos jellegére, cselekvő tapasztaláson keresztül.

v Ügyelni a munka jellegű tevékenységek fokozatos és folyamatos bevezetésére, tudatos szervezéssel.

v Ösztönözni a gyermeket az elkezdett munka befejezésére.

v A gyermek által végzett tevékenységeket életkorának, teherbírásának megfelelő mértékben végeztetni.

v A felnőtt, a dajka, munkáját úgy végezze, hogy pozitív példa legyen a gyermekek számára.

v A dajka vonja be a gyermekeket a munka jellegű tevékenységekbe.

v Saját és mások munkájának megbecsülésére nevelés.

v A rend iránti igény szokássá alakítása, belsővé válásának elősegítése.

Tevékenységek

v Csoportszoba folyamatos rendbe tétele a napirendnek megfelelően.

v Terítés, tálalás.

v Közös ünnepi készülődés.

v Nagytakarítás évszakonként a dadus nénikkel közösen.

v Őszi és téli munkálatok az udvaron.

v Virágoskert gondozása.

v Galéria virágainak gondozása.

v Élősarok, akvárium gondozása.

v Közvetlen környezet / öltöző, tornaterem, mosdó/ rendben tartásában való aktív részvétel.

v Eszközök előkészítése, elrakása.

Módszertani alapelvek

v A munkajellegű tevékenység soha nem lehet megterhelő a gyermek számára.

v Mindig életkoruknak, egyéni képességeiknek megfelelő, saját magukhoz mérten fejlesztő feladat elvégzésére ösztönözzük..

v A gyermektől nem teljesítményt várunk el, hanem biztosítjuk, hogy az önkéntesen vállalt munka folyamata örömet, sikert jelentsen számára.

v A munka megszerettetése, szokássá alakítása a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekeknél is.

11.5 TANULÁS KÖTETLENÜL KOMPLEXEN, NAPONTA MESÉVEL

Az Angyalkert Óvodában hittel valljuk, nevelőmunkánk eredményessége is azt igazolja, hogy a kultúra átadásának leghatékonyabb módja óvodásaink körében, a tanulás kötetlenül, komplexen, naponta mesével.

Célunk, az életkori sajátosság és egyéni fejlettségnek megfelelő jártasságok, készségek, képességek fejlesztése.

Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében szervezett tevékenység. Életkori sajátosság és egyéni fejlettségnek megfelelő jártasságok, képességek fejlesztése. A tanulás közben végzett változatos tevékenységek lehetőséget adnak a természetes gyermeki kíváncsiság kielégítésére, a tapasztalatszerzésre, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére, a körülöttünk lévő élő és élettelen alkotó-cselekvő részvétellel való megismerésre.

Az óvodáskor a nem tudatos tanulástól a tudatos felé vezető szakasz. A tanulás nem látható módon megy végbe, és a felszínen gyakran, mint játék jelenik meg. A gyermek játéka ugyanis nem más, mint a külső és belső valóság egyik érvényes feldolgozási módja, azaz tanulás.

Folyamatos innovatív tevékenység és tapasztalatszerzés eredményeképpen állíthatjuk, hogy leghatékonyabb és legeredményesebb, ha a kultúra átadását, a tanulás szervezését a gyermeki tevékenységformákon keresztül a kötetlenség és komplexitás jegyében végezzük.

A kötetlenség biztosítja a gyermekek számára a tevékenységekben a szabad választási lehetőséget, a döntést. A komplexitás jelenti a különböző gyermeki tevékenységformákból naponta összeállított és felkínált kínálatcsokrot (mese, ének, környezet tevékeny megismerése, kézműves tevékenység, mozgás).

Így sikeresen tudjuk megvalósítani a gyermeki személyiség és képességfejlesztést, úgy, hogy figyelembe tudjuk venni a gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét, és meg tudjuk valósítani a differenciált fejlesztést, valamint lehetőséget tudunk biztosítani arra, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön.

Naponta több változatos tevékenységet biztosítunk, amiből a gyermekek választhatnak. A gyermek választ, differenciál egyéni képességei alapján, így sikerélménye van, nő önbizalma.

A megvalósulás alapvető követelménye a derűs légkör kialakítása, valamint az alkalmazottak által összeállított jellemkódex elvárásainak való megfelelés.

Elvárás önmagunkkal szemben

v Gyermekszeretet

v Innovációra való képesség

v Gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartása

v Másság elfogadásának képessége

v Empátia készség

v Megbecsülés

v Türelem

v Szakmai elhivatottság

v Kiegyensúlyozott mentálhigiénia

v Kreativitás a módszerek alkalmazásában

v Folyamatos kommunikációra való képesség

v Együttműködésre való képesség

v Humorérzék

Feladatok

v Lehetőséget biztosítani a minél több érzékszervvel történő ismeretszerzésre, tapasztalatszerzésre, élményszerzésre.

v Biztosítani, hogy cselekvések sorozatában, aktív közreműködéssel tanuljon, tapasztaljon, érzékeljen a gyermek.

v Alkalmazkodni a gyermek fejlettségi szintjéhez.

v Egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztetni a sokoldalú tevékenységre.

v Támaszkodni az óvodán kívül szerzett spontán tapasztalatokra, élményekre.

v Lehetővé tenni, hogy a gyermekek saját teljesítőképességük optimális szintjére jussanak el.

v Kielégíteni a gyermekek természetes kíváncsiságvágyát.

v Érdeklődés felkeltése, motiváció fenntartása.

v Megismertetni a gyermekekkel a természeti és társadalmi környezetet, a természet- és környezetvédelmet a környező valóság tárgyait, jelenségeit formai, mennyiségi viszonyait és azok összefüggéseit.

v Környezettudatos magatartás kialakítása

v Naponta változatos tevékenységeket kínálni.

v Lehetővé tenni, hogy a gyermek a megszerzett ismereteit a játékban fel tudja használni, folyamatosan gyakorolni tudja.

v Lehetőséget biztosítani a kísérletezésre, felfedezésre.

v A cigány etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek felzárkóztatása, egyéni és/ vagy kiscsoportos formában is.

Kötetlenül komplexen, naponta mesével kínálatcsokorban felkínált tevékenységek

v Külső világ tevékeny megismerése. A gyermek természetes kíváncsisága révén, érdeklődve szerez tapasztalatokat környezetéről (természeti-emberi-tárgyi). A felfedezés során pozitív élményeket él át. Fontos, hogy a szűkebb és tágabb környezet megismerésére lehetőséget biztosítsunk, hagyjuk felfedezni, kísérletezni, megnézni, megtapintani, minél több érzékszervet funkcionáltatva megismertetni, aktívan részt venni benne. Amit ismerek, és amihez pozitív a viszonyom, azt tudom védeni-óvni. Fontos a környezettudatos magatartási minta, a környezettudatos magatartás kialakítása. A külső világ megismerése kiemelt része a komplex nevelőmunkának, meghatározza a témát, köré csoportosítjuk a többi tevékenységet.

o Tevékenységek:

§ A természet és társadalmi környezet folyamatos megfigyelése-minőségi-mennyiségi.

§ Városunk nevezetességeinek megismerése.

§ Az időjárás hatása emberre, állatra, növényre, összefüggések felderítése, megfogalmazása.

§ A mi kertünk növénygondozás.

§ Ismerkedés egymással, az óvodával, a társakkal.

§ Látogatás, vásárlás közintézményekbe.

§ Látogatás közművelődési intézményekbe.

§ Utazás, különböző közlekedési eszközökön.

§ Séták, kirándulások szervezése.

§ Befőzés.

§ Savanyítás.

§ Sütés.

§ Kísérletezés, felfedezés

§ Gyümölcs-és zöldségsaláták készítése.

v Mese-vers: Számunkra fontos a gyermekek mese és ritmusigényének kielégítése, a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődése, fejlesztése, ezért naponta két alkalommal biztosan mesélünk. Az egyik mese közvetlenül kapcsolódik a komplex kezdeményezéshez, annak szerves része. A mese-vers kezdeményezésére a folyamatos tízórai után kerül sor, csoportonként meghatározott szertartás mellett „hívják meséhez” a gyermekeket az óvodapedagógusok. A két óvodapedagógus ugyanazzal a szertartással kezdeményezi a mesét-verset, melyet könyv nélkül ad elő a gyermekeknek. Új mesét első két alkalommal mindig eszköz nélkül. További alkalmakkor már lehetőség van a dramatizálásra, a mese-vers, mozgással való kombinálására. Természetesen a nap folyamán bármikor van lehetőség mesélésre-verselésre a gyermekek igényeinek megfelelően, vagy egy-egy játék témához kapcsolódóan. A meséléshez, bábozáshoz szükséges eszközök mindig elérhető helyen vannak a gyermekek számára. Minden csoportszobában van mesesarok kialakítva.

Második alkalommal elalvás előtt hallgatnak mesét a gyermekek, ilyenkor lehet könyvből is mesélni, nagycsoportban esetleg folytatásos mesét is.

A mese és vers kiválasztása az óvodapedagógus pedagógiai szabadsága, természetesen figyelembe véve az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazottakat (népi, klasszikus, gyermekirodalom, kortársirodalom).

v Ének-zene énekes játékok, népi játékok. A zene, az éneklés, a mondókázás, a különböző ölben ülő vagy páros játékok, énekes játékok örömet okoznak a gyermekeknek, amely hozzájárul a természetes ritmusigény kielégítéséhez. A zenei élmény formálja a gyermekek zenei ízlését, esztétikai érzékét. Az óvodai zenei nevelés megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. Óvodánkban naponta tervezünk, szervezünk éneklést, énekes játékokat, mely szintén része a kötetlenül, komplex kezdeményezésnek. A zenei nevelés anyagát szintén az óvodapedagógus választja ki, figyelembe véve a gyermekek fejlettségét, befogadó képességét. Válogathat a népi játékokból, igényes kortárs művészeti alkotások közül, Zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe kell venni az etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek hovatartozását.

v Kézműves tevékenység. Az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikus alakítására, és az esztétikai élmény befogadására, kifejezésére alkalmas tevékenységek részét képezik a komplex nevelőmunkánknak. Az óvodapedagógus feladata, hogy naponta lehetőséget biztosítson az alkotásra, megismertesse a gyermekeket a különböző technikákkal. az ábrázoláshoz szükséges eszközökkel, amelyek a gyermekek számára elérhető helyen legyenek, Kézműves tevékenység szervezésére a nap folyamán bármikor sor kerülhet, a napirend figyelembevételével.

A tevékenységek tartalmának megválasztása a szervezés módja és időpontja az óvodapedagógus szakmai kompetenciája, pedagógiai szabadsága.

Módszertani alapelvek

v Minden gyermek önmagához képest, életkori sajátosságainak, gyermeki jogainak tiszteletben tartása mellett fejlődjön.

v A napi kínálatcsokor tevékenységeinek felajánlása mindig a szabad játéktevékenység biztosítása mellett, azzal párhuzamosan történik.

v A gyermekek naponta részesüljenek esztétikai és erkölcsi élményben a művelődéstartalmak komplex rendszerén keresztül.

v Az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőkhöz, tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön.

v Ismereteit közvetlen tapasztalatszerzéssel, tevékenységbe ágyazva, mind több érzékszervet funkcionáltatva, belső késztetésből motiváltan szerezze.

v Minden tevékenységet pozitív érzelmi állapot, derűs légkör kísérjen.

v A szervezett tanulási folyamatokat a szakmai igényesség és felkészültség jellemezze

11.6 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Az egészséges életvitel igényének alakítása, az egészséges életmódra nevelés célja a személyiség sokoldalú fejlesztése során biztosítani a szervezet és a környezet közötti egyensúlyi állapotot. A higiénikus kulturáltság szintjének emelésével, olyan tevékenységek rendszere, mely az ismereteket, tapasztalatokat aktív magatartássá formálja.

Az egészség megóvása szomatikus, pszichikus, szociális harmóniát jelent.

Feladatok

v Az egészséges életmód szokásainak, a helyes életritmusnak a kialakítása, a gyermek biológiai szükségleteinek kielégítése.

v A gyermekek egészségének védelme, edzettségének elősegítése.

v A gyermeki szervezet fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése.

v A gyermek saját cselekvőképességéhez viszonyítva jusson el az optimális szintre.

v Több mozgást igénylő tevékenység szervezése, a mozgás megszerettetése.

v A tágas, füves udvaron minél többet tevékenykedjenek mezítláb is.

v Nap-, fény-, lég- és vízfürdőzési lehetőség biztosítása.

v Az udvar esztétikus, balesetet nem okozó eszközökkel legyen felszerelve, ezek feleljenek meg az életkori igényeknek.

v A homokozó gondozása folyamatosan történjen.

v A csoportszoba és az öltöző, mosdó rendszeres szellőztetése.

v A mozgásos tevékenység mindig nyitott ablaknál legyen végezve.

v Központi fűtés mellett párologtatók használata.

v A pihenés kiegyensúlyozott, feszültségmentes hangulatban történjen, a mese ringassa álomba az aludni vágyókat.

v Egyéni alvásigényeket figyelembe venni.

v A délutáni pihenő pizsamában történik.

v A beteg gyerek elkülönítéséről való gondoskodás, a szülő értesítése.

v Az óvoda minden dolgozójának kiemelt feladata a gyermekek testi épségének óvása, védése.

v Az eredményes gondozás érdekében a szülővel való együttműködés a szülővel. (helyes életritmus, életvitel kialakítása)

v A cigány kisebbséghez tartozó szülőkkel, nagyszülőkkel a helyes életritmus, életvitel kialakítása érdekében fokozott együttműködés.

v A vitamindús táplálékok megszerettetése érdekében gyümölcs és/vagy zöldségnapok szervezése.

v Szükség esetén a gyermekek fürdetése, átöltöztetése.

v A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

Tevékenységek

v Rendszeres, ugyanabban az időben végzett tevékenységek.

v Testápolás: tisztálkodás, fogmosás.

v Bőrápolás

v Lég-, nap-, és vízfürdő biztosítása a higiéniai szabályok betartásával.

v Öltözködés

v Étkezés

v Pihenés-alvás

v Mozgás, kirándulás

v Edzés

Módszertani alapelvek

v A gyermek önmagához képest fejlődjön.

v Az egészséges életmód szokásait játékos formában vinni közel a gyermekekhez.

v A kialakított, elfogadott szokást, szokásokat következetesen betartani (pl. akkor is mosson fogat ha másik csoportban van).

v Együttműködünk a családdal.

11.7 SZOCIALIZÁCIÓ, ÉRZELMI NEVELÉS

Az Angyalkert Óvodában a szocializáció célja az együttműködés, közösségi nevelésünk, hogy a gyermek képes legyen másokkal együttműködni.

Nevelésünk magában foglalja az egyéni bánásmódot, az elsajátítandó magatartási szabályokat, viselkedési, együttélési szabályokat, hagyományokat, valamint az ünnepeket.

Feladatok

v Az óvónő vegye figyelembe, hogy a szociális tanulás a születéssel kezdődik, óvodás korban felerősödik, és utánzásos modell-követés útján sajátítja el a gyermek a magatartási módokat.

v Az óvoda dolgozóinak verbális és nonverbális kommunikációja, viselkedéskultúrája, megjelenése legyen követésre méltó, modell értékű.

v Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, minden gyermek esetében.

v Megismertetni az alapvető viselkedési és magatartási szabályok és szabályokat.

v Ismerje meg a gyermeket, a csak rá jellemző vonásokat.

v Tegye érzelmileg elfogadhatóvá az óvodát, az óvodai közösséget.

v Törekedjenek arra, hogy a gyermekek átvegyék elfogadó, megértő, segítő beállítódását.

v Támaszkodjon a gyermektárs ösztönző példát nyújtó hatására.

v Fogadtassa el a másságot, különös tekintettel a cigány etnikai kisebbségre.

v Az egységes követelményrendszer betartása érdekében a csoport szokás- és szabályrendszerének kidolgozása, rögzítése.

v Szociometriai vizsgálatok elkészítése, elemzése.

v Kiemelt figyelmet fordítani a szociokulturálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekekre.

v A szülő kéréseit, közléseit jóindulattal, megértéssel és bizalmasan kezelni.

v Észrevételeket tapintatosan közölni a szülőkkel.

v Az óvodai napirend járuljon hozzá a gyermekek egészséges biológiai és pszichológiai feltételeinek megteremtéséhez.

v A derűs, barátságos légkör megteremtése.

v Alapvető szokások elsajátítása, finomítása.

v Együttes, közös élményeket nyújtó programok szervezése.

v A csoport légkörét a teljes és kölcsönös bizalom hassa át.

v Az óvónő úgy viselkedjen, hogy a gyermekek értsék meg, mit és miért tart helyesnek, mit miért utasít el.

v Szabályok, magatartás- és viselkedésmódok betartása, betartatása, illetve közvetítése a szülő felé.

v A pozitív tulajdonságok erősítése ösztönző dicsérettel.

v Alapvető erkölcsi kategóriák közvetítése.

v A gyermekek türelemre, megértésre és másokon való segítésre szoktatása.

v Közös élményekből a csoport hagyományainak, ünnepeinek megteremtése.

Tevékenységek

v Anyás beszoktatás.

v Közös séták, kirándulások: élményszerző programok szervezése.

v Születésnapok megünneplése.

v Szüreti mulatság

v Magyar Népmese Napja szeptember 30. Benedek Elek születésnapja

v Az óvoda születésnapja.

v Mikulás

v Karácsonyi ünnepkör, Advent

v Farsangi mulatság

v Március 15-i ünnepség

v Húsvét

v Víz Világnapja

v Föld Napja

v Anyák Napja

v Gyermeknap

v Évzáró, ballagás

Módszertani alapelvek

v A gyermek felé közvetített erkölcsi, magatartási együttélési, viselkedési szabályoknak, szokásoknak a betartása, betartatása az óvoda minden dolgozójára nézve, minden esetben kötelező.

v A szociális tanulás az egész óvodai életet áthatja, az óvoda dolgozóinak modell szerepe kiemelkedő, különösen a másság elfogadása.

12.PARTNEREKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.

Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal. Az óvoda a családi nevelést kiegészítve tölti be szerepét. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszony esetén a leghatékonyabb. Az óvodai nevelőmunka eredménye nagymértékben függ attól, hogy az óvónő képes-e a gyermek személyiségét, mint folyamatot látni. Tapasztalataink bizonyítják, hogy a kölcsönös bizalomra, elfogadásra épülő együttműködés a legtöbb esetben eredményes.

CSALÁD

Kapcsolattartás 1O elve:

v Türelem.

v Tolerancia.

v Titoktartás.

v Kölcsönös elvárások ismerete.

v Segítségnyújtás.

v Szülői értekezletek metodikai gazdagítása.

v Reális és tapintatos információközlés.

v Jó partneri kapcsolat kialakítása.

v Szülők elsődleges szerepének erősítése.

v Tételezd a legjobbat a szülőről !

Az óvodavezető feladata

v Beiratkozáskor bemutatja az óvodát.

v Átadja a rövidített helyi nevelési programot.

v Átadja a házirendet.

v Mindenkor és mindenben rendelkezésére áll a szülőnek a gyermeküket érintő esetekben.

v Szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az óvoda aktuális ügyeiről.

Az óvodapedagógusok feladatai

v Egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítása, a szakmai kompetencia megtartása mellett.

v Érzelmileg elfogadó partneri viszony kialakítása.

v Kölcsönös türelem és alkalmazkodás megvalósítása.

v Előítéletektől mentes közeledés a család felé.

v Mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani.

v Megismertetni a családdal a törvényi előírásokat/ jogok, kötelességek, Gyermekek jogai/

v Beiratkozás alkalmával rövidített helyi programot adni a szülőknek, hogy megismerjék az óvodában folyó nevelő-fejlesztő munkát, hogy az előzetes családlátogatás alkalmával meg tudják fogalmazni véleményüket és elvárásaikat.

v Megismerni a családot.

v Felvilágosítani , hogy gyermeke számára milyen szociális támogatásokat tud igénybe venni.

Kapcsolattartás módjai

v Családlátogatások.

v Szülői értekezletek, beszélgető körök

v Fogadóórák

v Nyílt napok

v Érkezéskor, távozáskor rövid beszélgetések.

v Ünnepélyeken, óvodai rendezvényeken való részvétel.

v A szülői igény kielégítésére, az óvoda-család kapcsolat erősítése érdekében az alábbi programokat szervezzük.

v Szüreti mulatság

v Gyermeknap.

v Farsangi bál

v Jótékonysági bál, divatbemutatóval.

v Anyák napi köszöntő.

v Ballagás, évzáró.

v Kéthavonta hagyományőrző játszóház.

BÖLCSŐDE

Mivel a bölcsőde és az óvoda között csak egy kerítés van, naponta találkozunk a bölcsődésekkel. A gondozónők és az óvónők közötti kapcsolat alapot ad a gyermekek további fejlődéséhez. Fontos a kölcsönös nyitottság, tájékozódás és folyamatosság.

Feladatok

v Problémamentes átmenet biztosítása érdekében a leendő óvodásokat még a bölcsödében meglátogatják az óvodapedagógusok.

v Bölcsődei környezet megismerése.

v A bölcsödében már kialakult szokások megismerése.

v Az óvodai beiratkozás előtt színes, fotóalbumot viszünk át a bölcsödébe, hogy a szülők megismerhessék az óvodát.

v Szintén az óvodai beiratkozás a leendő kiscsoportos kolléganők elmennek a bölcsődei szülői értekezletre, ahol levetítik az óvodánkat bemutató videó felvételt a szülőknek.

ISKOLA

Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet a két intézmény közötti nevelő-fejlesztő munka megismerését, összehangolását és együttműködését kívánja meg, melyben fontos szerepe van a nyitottságnak és az őszinteségnek.

Feladatok

v Egymás munkájának megismerése.

v Egymás munkájának megbecsülése.

v Kölcsönös bizalmi viszony kialakítása.

Kapcsolattartás módja

v Iskolalátogatás.

v Tanítónők látogatása nyílt napokon az óvodában.

v Részvétel az óvodai szülői értekezleten.

v Iskolahívogatók elhelyezése az óvodai faliújságon.

v Iskolalátogatás a leendő első osztályos gyermekekkel.

v Iskolai rajzpályázatokon való aktív részvétel.

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK

Kapcsolattartásunk mindennapos, mivel körzetünkben sok a hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett gyermek.

v Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

v Városi Gyámhivatal

v Népjóléti és Gyámügyi Iroda

v Gyámhivatal

v Városi Nevelési Tanácsadó

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

Évente több programra is elvisszük a gyermekeket, melyeket a különböző intézmények felkínálnak. Tudatosan válogatunk a kínálatból, és úgy építjük be nevelő-fejlesztő munkánkba, hogy az óvodai napirendet, a játéktevékenységet ne zavarja, legyen fejlesztő hatású.

Védjük a gyermeket az olyan közművelődési törekvésektől, melyek károsan hatnak az óvodás gyermekek fejlődésére és az óvodapedagógiai elvekkel szemben állnak.

Olyan előadások, kiállítások megtekintésére vállalkozunk, melyek esztétikai élményt nyújtanak, érzelmileg megragadó, igényes és érdeklődést felkeltő.

KÖZINTÉZMÉNYEK

Közvetlen környezetünkben található közintézményekkel, azok funkcióival megismertetjük gyermekeinket. Ügyelünk arra, hogy közvetlen tapasztalatszerzéssel szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a gyermekek.

FENNTARTÓ

A kapcsolatot leginkább az intézményvezető és a helyettes tartja a fenntartóval. Szeretnénk elérni, hogy ne csak gazdasági, tanügyi kérdések és / vagy problémák megvitatása esetén tárgyaljunk hanem a fenntartó ismerje meg az óvoda mindennapi életét is. Ennek érdekében az intézmény nyilvános programjaira meghívjuk, a rendezvények kimeneteléről írásban tájékoztatjuk, a nevelési év végén az intézményvezető részletes írásbeli beszámolót készít az év eseményeiről, melyet megküld a fenntartónak.

MAGYAR SUZUKI Rt.

Magyar SUZUKI Személygépkocsi Gyártó és Értékesítő Rt. A kapcsolattartás alapja a gyár és a város által kötött együttműködési megállapodás. A kapcsolattartó leginkább az óvodavezető és a helyettesek. Szeretnénk nyílt, közvetlen partneri kapcsolatot kialakítani. Az óvoda programjairól rendszeres tájékoztatást adunk, nyilvános programjainkra, rendezvényeinkre meghívjuk a gyár képviselőit.

KISEBBSÉGI SZERVEZETEK

Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást, mivel óvodánk felvállalta a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését-fejlesztését.

Az óvodai ünnepélyekre, szakmai napokra, rendezvényekre meghívjuk a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjét.

Törekszünk a folyamatos, rendszeres kapcsolattartásra.

13. SZERVEZETI FORMÁK, IDŐKERETEK

Formák

Óvodánkban a csoportok részben osztatlanok. Az általános gyakorlat az, hogy egy kiscsoport, egy vagy két kis-középső csoport és két vagy három nagy- középső vagy nagycsoport működik. A csoportok kialakítására az óvodai beiratkozások, és felvételek után kerül sor. Természetesen kivételes esetekben más csoportkialakításra is van lehetőség, mivel nevelési programunk ugyanolyan hatékonysággal használható, akár vegyes csoport esetén is. Arra törekszünk, hogy a kiscsoportban kialakított párosok vigyék végig a csoportokat.

Időkeretek

A tág időkeretek lehetővé teszik, hogy a gyermekek nyugodt légkörben, kevés, de elegendő beszabályozottsággal, szabadon, játékosan tevékenykedjenek.

A napirendet minden csoport önállóan készíti, egyeztetés a közös öltözővel és mosdóval rendelkező csoportok esetén szükségeltetik. A gyakorlat szerint az alábbi időkereteket alkalmazzák 5-10 perces eltolódásokkal. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében (5-18) a gyermekekkel óvodapedagógus foglakozik.

Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez.

Idő	tevékenység	tevékenység	tevékenység	gondozási feladatok
5-	Szabad játék, *szabad mozgás*			Tisztálkodás öltözködés
6-
7-
8-		Folyamatos tízórai	Komplex kezdeményezés
9-
10-
11-		Levegőzés
12-	Ebéd		terítés	Ebéd után fogmosás
13-	Pihenő			Tisztálkodás, öltözködés
14-	Pihenő	Folyamatos ébresztő, uzsonna		Tisztálkodás, öltözködés
15-	*Szabad játék, szabad mozgás a tornateremben/udvaron*
16-
17-

Hetirend

Mivel minden nap (kivétel a testnevelés, úszás) komplex kezdeményezés van a szabad játék mellett, így a hetirendben csak a tornaterem használatának rendjét kell egyeztetni a többi csoporttal.

14.GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE

Óvodánkban a gyermeki személyiségfejlődés nyomon-követésére alkalmazott módszer a megfigyelés, a folyamatos megfigyelés. Minden gyermeknek külön személyiséglapja van.

Személyiségfejlődési lap fejezetei:

Anamnézis.

Családlátogatás tapasztalatai.

Beszoktatás története.

Fejlődés jellemzői.

Fejlesztési terv a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján.

A sikerkritérium táblázatba először az óvoda megkezdését követő 2. hónap végén kerül üres karika, ezt kell a bemenetnek tekinteni. Ezután az aktualitásnak megfelelően-amikor készséggé, szokássá alakult a megfigyelt tevékenység- kell karikázni, a karika közepébe évszámot írni.

Az “Érés almafája” először a bemenetnek megfelelően kerül kiszínezésre, majd évente egyszer a sikerkritérium táblázat alapján május hónapban.

Színezés módja: a bemenet zöld, majd korosztályonként nő a fa koronája. A bemenet és a kimenet közötti rész a hozzáadott pedagógiai érték, mely a hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett gyermekek esetében a tapasztalatok szerint, a 60 % - ot is meghaladja.