Esélyegyenlőségi terv

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV


Esztergom, 2009. június 10,

• 1. Bevezető
• Óvodánkban 1989 óta integráltan neveljük az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket. 2002-ben felvállaltuk a hallás-sérült gyermekek integrált nevelését, 2007-től pedig a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése is szerves része nevelőmunkánknak.
• 2007. július 1-től, a szülők munkaidejéhez igazodóan, hosszabbított nyitva tartással működő csoport indult óvodánkban a Magyar Suzuki Zrt. finanszírozásában. A csoportba a gyárban dolgozó szülők gyermekei járhatnak és vehetik igénybe 5-20-óráig az óvodai nevelést.
• Ágacskák helyi nevelési programunk külön fejezetben foglalkozik a gyermekvédelemmel, külön megjelölve a feladatokat a vezető, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusokra vonatkozóan.
• Óvodánkban kiemelt szerepe van az esélyegyenlőség megteremtésének. Ágacskák Helyi Nevelési Programunkat az esélyegyenlőség megteremtésének szellemében készítettük el, ezt tükrözi az intézményi mottónk, valamint a célok, feladatok, a nevelés alapelvei fejezetek megfogalmazása is.
• Nevelőmunkánk hatékonyságát mutatja, hogy 2004 óta az etnikai kisebbséghez tartózó, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanköteles kisgyermek normál első osztályban kezdték meg iskolai tanulmányait, 3 év óvodai nevelés után, mely mind szerves része az esélyegyenlőség mind teljesebb megvalósítására.
• Óvodánk mindent megtesz a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, mind a személyi, mind a tárgyi ellátottság tekintetében. Több olyan tevékenységet folytat alapítványunk-az alkalmazotti közösség aktív részvételével- mely lehetővé teszi az anyagi támogatást is, valamint a Városi Gyámhivatal is támogatja a családokat így a közös fizetős programokból sem maradnak ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ( kirándulás buszköltsége, belépők).
• Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a körzetünk védőnőjével, így minden évben feltérképezzük a körzetünkben élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, és igyekszünk meggyőzni a szülőt, hogy 3 évesen írassa be az óvodába.
• Problémát az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szüleivel való kapcsolattartás okoz. Amióta a Teleház busszal hozza a gyermekeket óvodában nagyon ritkán találkozunk a szülőkkel.
• Helyzetelemzés
• 1.1. Gyermekösszetétel
• Óvodás gyermekeink 20 %-a hátrányos helyzetű, 6%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 1,6%-a pedig sajátos nevelési igényű.
• Az egyes csoportok között mutatkozik eltérés, főleg a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, mivel a sajátos nevelési igényű gyermekeket életkoruk szerinti csoportba vesszük fel, így van olyan csoport hol nincs, van olyan, ahol 1 fő. Ez természetes. Jelenleg 2 sajátos nevelési igényű gyermekünk van, akiket az 5 csoportban nem lehet arányosan elosztani. –1-
• A HHH gyermekeink 80%-át a Töltés utcában lévő Teleház alkalmazottai hozzák busszal óvodába. A HHH-os gyermekek százalékos eltérést nem mutatnak az egyes csoportok között. A csoportonkénti számszerű adatokat, nevelési évenként az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Az óvodavezető a csoportba sorolásnál figyel arra, hogy a HHH gyermekek száma csoportonként, ne mutasson százalékos eltérést.
• 2006/2007 2007/2008 2008/2009
• létszám 100fő/4 csoport 125fő/5 csoport 150fő/6 csoport
• Etnikai kisebbséghez tartozó
• 6 6 9
• SNI 2 2 2
• HHH 9 15
• 1.2. A nevelés eredményessége
• A 12 óvodapedagógusi diplomával rendelkező óvodapedagógus közül, 30%-a kétdiplomás, szintén 30 %-a szakvizsgázott óvodapedagógus. 1 fő felsőfokú német, 3 fő alapfokú angol, 1 fő alapfokú cigány nyelvvizsgával rendelkezik. Szakvizsgázott óvodapedagógusaink közül 2 fő fejlesztőpedagógusi illetve differenciálpedagógiai végzettséggel rendelkezik.
• Az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, hatékonyságát jól tükrözik a beiskolázási mutatók. A cigány etnikai kisebbséghez tartozó, zömében HHH-s óvodásaink normál első osztályban kezdhetik meg tanulmányaikat.
• Óvodánkban biztosítottak a nevelés személyi és tárgyi feltételei az esélyegyenlőség megteremtéséhez.
• A nevelés eredményességéhez hozzájárul a hiányzások csökkentése. Óvodánkban a HHH-s gyermekek hiányzása minimális, betegség miatti. Egy-egy esetben azonban előfordul az igazolatlan hiányzás.
• Munkánk sikeréhez hozzájárul az évek alatt kiépített, tervszerű, és hatékonyan működő gyermekvédelmi munka.
• Óvodánkban a látható a gyermeklétszám folyamatosan emelkedik, a más körzetbe tartozó gyermekek szülei is egyre többen kérik gyermekük felvételét óvodánkba aminek nagyon örülünk.
• Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma is emelkedik, olyan szülők keresik fel óvodánkat akik maguk is ide jártak és kérik gyermekük felvételét akkor is ha nem a mi körzetünkbe tartoznak.
• -2-
• A statisztikai adatokból következik , hogy az óvodára hárul a feladat , hogy ingergazdag környezetet teremtsen, olyan hatékony módszereket alkalmazzon a nevelő-fejlesztő munkában melyek segítségével a hátrányok csökkenthetők, olyan közös programokat szervezzen a családok részére melyeken az anyagilag hátrányos helyzetben élők is, részt tudnak venni.
• Az óvoda alkalmazotti közössége a lehetőségeken belül mindent megtesz az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében.
• Intézményünk kiemelt feladatként kezeli a gyermekvédelmet.
• A gyermekvédelem, azoknak a jogi, egészségügyi, szociális és nevelési eszközöknek az összessége, amelyek a gyermekek harmonikus személyiségének kibontakoztatását szolgálják, és biztosítják számukra azt a különleges védelmet, amelyet fizikai és szellemi érettségük hiánya indokol.
• Szélesebb értelemben ide tartozik a gyermeket nevelő családok felé irányuló pénzbeli vagy természetbeni támogatás és szolgáltatás, amely segíti a szülőket abban, hogy gyermekeiket felnevelhessék, és ne alakuljon ki a gyermeket veszélyeztető helyzet a családban.
• A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény szabályozza.
• A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön.
• A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges
• feltételeket
• lehetőségeket – a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
• Az óvodavezető feladatai
• A gyermekvédelmi törvényben előírt tárgyi és személyi feltételek biztosítása melyek lehetővé teszik az intézmény biztonságos működését és a gyermekvédelmi feladatok ellátását.
• A feltételek megteremtésével biztosítani a helyi nevelési programhoz, valamint az óvoda szociokulturális hátteréhez igazodó gyermekvédelmi munka színvonalas megvalósítását.
• Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, az óvodapedagógusokkal.
• Annak elbírálása, hogy szükséges-e külső szakember segítségét kérni.
• -3-
• Az óvoda könyvtárának bővítése gyermekvédelemmel kapcsolatos szakirodalommal.
• Továbbtanulási program készítésekor figyelembe venni a HHH-s gyermekek nevelésével kapcsolatos képzéseken való részvételi lehetőséget.
• Gyermekvédelmi felelős feladatai
• A veszélyeztetett gyermekek névsorának megküldése a speciális intézményeknek (Gyámhivatal, Családsegítő).
• Az óvoda körzetébe tartozó hátrányos helyzetű gyermekek felderítése és felvétele az óvodába.
• Hatósági kérésre környezettanulmány készítése.
• Az arra rászoruló családok anyagi támogatásának szorgalmazása.
• A szülők felvilágosítása a lehetséges támogatási formákról.
• Rendszeres részvétele szakirányú képzésben.
• Félévente beszámolni a munkájáról a nevelőtestületnek.
• Kötelezettségek a pedagógusok számára
• Közreműködni a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
• Fel kell figyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl. szülők gazdasági helyzetének romlása, családi élet romlása…).
• Óvodapedagógusok feladatai
• Előzetes tájékozódó látogatás az óvodába jelentkező gyermekeknél.
• Felvétel után az adott csoport óvónője szükség esetén konzultál a gyermeket ismerő orvossal, védőnővel, speciális intézményekkel
• A család és a gyermek mielőbbi megismerése.
• Segítőkész, korrekt kapcsolat kialakítása a szülőkkel.
• Szülői értekezleten gyermekápolással, gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos előadások szervezése.
• Pozitív szülő-gyermek kapcsolat segítése.
• Probléma jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
• Már 2002-ben (sőt korábban is 1989-től integráltan neveljük az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket). A helyi nevelési program átdolgozásakor fontosnak tartottuk az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtését, ezért is készítettünk részletes gyermekvédelmi fejezetet, mely külön fogalmaz meg feladatokat vezetői, gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógus szinten.
• 1.3. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvétele az intézmény által nyújtott programokban.
• Az óvoda által szervezett programokon természetesen minden óvodásunk és a szülők is részt vehetnek.
• -4-
• A HHH-s gyermekek esetén is biztosított a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, külön fejlesztő foglalkozások szervezése.
• 1.4. A helyi nevelés program gyakorlata
• Ágacskák helyi nevelési programunk, az alkalmazott módszerek szintén elősegítik az esélyegyenlőség megvalósítását. Minden gyermek önmagához képest, saját egyéni ütemében fejlődhet. Személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.
• 1.5. Férőhely kihasználtság
• A rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják, hogy az óvoda körzetébe tartozó gyermekek felvételt nyerjenek az óvodába. A körzetünkben élő HHH-s gyermekek felkutatása és bevonása az óvodai ellátásba védőnői segítséggel megoldott.
• 1.6. Az intézmény és szakmai és társadalmi környezet kapcsolatrendszere
• Az intézmény nyitott és együttműködő, illetve sikeres a partnerközpontú működés kiépítésben. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében szorosabb kapcsolatot építettünk ki a Máltai Szeretetszolgálattal, a Mária testvérekkel, akik megoldják a gyermekek szállítását is az óvodába és haza.
• Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal. Az óvoda a családi nevelést kiegészítve tölti be szerepét. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszony esetén a leghatékonyabb. Az óvodai nevelőmunka eredménye nagymértékben függ attól, hogy az óvónő képes-e a gyermek személyiségét mint folyamatot látni. Tapasztalataink bizonyítják, hogy a kölcsönös bizalomra, elfogadásra épülő együttműködés a legtöbb esetben eredményes.
• CSALÁD
• Kapcsolattartás 1O elve:
• Türelem.
• Tolerancia.
• Titoktartás.
• Kölcsönös elvárások ismerete.
• Segítségnyújtás.
• Szülői értekezletek metodikai gazdagítása.
• Reális és tapintatos információközlés.
• Jó partneri kapcsolat kialakítása.
• Szülők elsődleges szerepének erősítése.
• Tételezd a legjobbat a szülőről !
• -5-
• Az óvodavezető feladata
• Beiratkozáskor bemutatja az óvodát.
• Átadja a rövidített helyi nevelési programot.
• Átadja a házirendet.
• Mindenkor és mindenben rendelkezésére áll a szülőnek a gyermeküket érintő esetekben.
• Szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az óvoda aktuális ügyeiről.
• Az óvodapedagógusok feladatai
• Egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítása, a szakmai kompetencia megtartása mellett.
• Érzelmileg elfogadó partneri viszony kialakítása.
• Kölcsönös türelem és alkalmazkodás megvalósítása.
• Előítéletektől mentes közeledés a család felé.
• Mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani.
• Megismertetni a családdal a törvényi előírásokat/ jogok, kötelességek, Gyermekek jogai/
• Beiratkozás alkalmával rövidített helyi programot adni a szülőknek, hogy megismerjék az óvodában folyó nevelő-fejlesztő munkát, hogy az előzetes családlátogatás alkalmával meg tudják fogalmazni véleményüket és elvárásaikat.
• Megismerni a családot.
• Felvilágosítani , hogy gyermeke számára milyen szociális támogatásokat tud igénybe venni.
• Kapcsolattartás módjai
• Családlátogatások.
• Szülői értekezletek
• Fogadóórák
• Nyílt napok
• Érkezéskor, távozáskor rövid beszélgetések.
• Ünnepélyeken, óvodai rendezvényeken való részvétel.
• A szülői igény kielégítésére, az óvoda-család kapcsolat erősítése érdekében az alábbi programokat szervezzük.
• Szüreti mulatság
• Gyermeknap.
• Farsangi bál
• Jótékonysági bál, divatbemutatóval.
• Tavaszi , őszi kirándulások.
• -6-
• Anyák napi köszöntő.
• Ballagás, évzáró.
• Kéthavonta hagyományőrző játszóház.
• BÖLCSŐDE
• Mivel a bölcsőde és az óvoda között csak egy kerítés van, naponta találkozunk a bölcsődésekkel. A gondozónők és az óvónők közötti kapcsolat alapot ad a gyermekek további fejlődéséhez. Fontos a kölcsönös nyitottság, tájékozódás és folyamatosság.
• Feladatok
• Problémamentes átmenet biztosítása érdekében a leendő óvodásokat még a bölcsödében meglátogatják az óvodapedagógusok.
• Bölcsődei környezet megismerése.
• A bölcsödében már kialakult szokások megismerése.
• Az óvodai beiratkozás előtt színes, fotóalbumot viszünk át a bölcsödébe, hogy a szülők megismerhessék az óvodát.
• Szintén az óvodai beiratkozás a leendő kiscsoportos kolléganők elmennek a bölcsődei szülői értekezletre, ahol levetítik az óvodánkat bemutató videófelvételt a szülőknek.
• ISKOLA
• Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet a két intézmény közötti nevelő-fejlesztő munka megismerését, összehangolását és együttműködését kívánja meg, melyben fontos szerepe van a nyitottságnak és az őszinteségnek.
• Feladatok
• Egymás munkájának megismerése.
• Egymás munkájának megbecsülése.
• Kölcsönös bizalmi viszony kialakítása.
• Kapcsolattartás módja
• Iskolalátogatás.
• Tanítónők látogatása nyílt napokon az óvodában.
• Részvétel az óvodai szülői értekezleten.
• Iskolahívogatók elhelyezése az óvodai faliújságon.
• -7-
• Iskolalátogatás a leendő első osztályos gyermekekkel.
• Iskolai rajzpályázatokon való aktív részvétel.
• SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK
• Kapcsolattartásunk mindennapos, mivel körzetünkben sok a hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett gyermek.
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
• Városi Gyámhivatal
• Népjóléti és Gyámügyi Iroda
• Gyámhivatal
• Városi Nevelési Tanácsadó
• Esélyegyenlőségi referens
• KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK
• Évente több programra is elvisszük a gyermekeket, melyeket a különböző intézmények felkínálnak. Tudatosan válogatunk a kínálatból és úgy építjük be nevelő-fejlesztő munkánkba, hogy az óvodai napirendet, a játéktevékenységet ne zavarja, legyen fejlesztő hatású.
• Védjük a gyermeket az olyan közművelődési törekvésektől, melyek károsan hatnak az óvodás gyermekek fejlődésére és az óvodapedagógiai elvekkel szemben állnak.
• Olyan előadások, kiállítások megtekintésére vállalkozunk, melyek esztétikai élményt nyújtanak, érzelmileg megragadó, igényes és érdeklődést felkeltő.
• KÖZINTÉZMÉNYEK
• Közvetlen környezetünkben található közintézményekkel, azok funkcióival megismertetjük gyermekeinket. Ügyelünk arra, hogy közvetlen tapasztalatszerzéssel szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a gyermekek.
• FENNTARTÓ
• A kapcsolatot leginkább az intézményvezető és a helyettes tartja a fenntartóval. Szeretnénk elérni, hogy ne csak gazdasági, tanügyi kérdések és / vagy problémák megvitatása esetén tárgyaljunk hanem a fenntartó ismerje meg az óvoda mindennapi életét is. Ennek érdekében az intézmény nyilvános programjaira meghívjuk, a rendezvények kimeneteléről írásban tájékoztatjuk, a nevelési év végén az intézményvezető részletes írásbeli beszámolót készít az év eseményeiről, melyet megküld a fenntartónak.
• -8-
• MAGYAR SUZUKI Rt.
• Magyar SUZUKI Személygépkocsi Gyártó és Értékesítő Rt. A kapcsolattartás alapja a gyár és a város által kötött együttműködési megállapodás. A kapcsolattartó leginkább az óvodavezető és a helyettesek. Szeretnénk nyílt, közvetlen partneri kapcsolatot kialakítani. Az óvoda programjairól rendszeres tájékoztatást adunk, nyilvános programjainkra, rendezvényeinkre meghívjuk a gyár képviselőit.
• KISEBBSÉGI SZERVEZETEK
• Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást, mivel óvodánk felvállalta a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését-fejlesztését.
• Az óvodai ünnepélyekre, szakmai napokra, rendezvényekre meghívjuk a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjét.
• Törekszünk a folyamatos, rendszeres kapcsolattartásra.
• Intézkedési terv célja
• Biztosítani a szegregációmentes nevelést, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, az intézményi szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést.
• Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése, az intézményi szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtést támogató szolgáltatások megvalósítása, a HHH gyermekek hátrányainak kompenzálása az óvodai ellátás minden területén.
• Intézkedési terveket az éves mérési eredmények tükrében készítünk a nevelési év végén, a következő nevelési évre vonatkozóan.
• Elsőbbség biztosítása beiratkozásnál abban az esetben, ha az óvoda körzetébe tartozik a gyermek.
• A gyermek egyéni fejlődésének biztosítása, szükség esetén külső szakember bevonásával, közreműködésével.
• Óvodai programokon való részvételhez anyagi fedezet biztosítása.
• Kapcsolattartás szülőkkel, segítőkkel, támogató szervezetekkel.
• -9-
• Kötelezettségek és felelősségek
• Ki? Miért? Határidő Ellenőrzés, értékelés
• Óvodavezető Személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Folyamatos Mérési, értékelési rendszer alapján.
• Folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel Kommunikációs rend alapján. Beszámolókkal.
• Esélyegyenlőségi terv megismertetése. Nevelési év elején, beiratkozáskor. Jegyzőkönyv.
• Intézkedés az egyenlő bánásmód elvének megsértésekor. Azonnal.
• Gyermekvédelmi felelős Az óvoda körzetében élő HHH-s gyermekek felkutatása. Szeptember Októberben a gyermek fejlődési lapjának áttanulmányozása.
• Családlátogatás. Óvodába lépéskor Fejlődési lapok bejegyzései alapján.
• Anyagi támogatás szorgalmazása. Folyamatos. Részt vesz-e minden programon.
• Folyamatos kapcsolattartás a családokkal. Folyamatos. Beszámolók
• Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról. Óvodába lépéskor, családlátogatáson. Beszámolók.
• Óvodapedagógus Egyenlő bánásmód elvének megvalósítása. Folyamatos, házi bemutatók. Mérési, értékelési rendszer alapján.
• Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel. Óvodába lépéskor. Fejlődési lap bejegyzései alapján.
• Pozitív pedagógus-gyermek és pedagógus-szülő kapcsolat kialakítása. Folyamatos. Partneri elégedettség mérése.
• Probléma jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Azonnal. Fejlődési lapok bejegyzései.
• Pedagógiai munkát segítő Egyenlő bánásmód elvének megvalósítása. Folyamatos. Partneri elégedettség.
• Pozitív dajka-gyermek viszony kialakítása. Folyamatos. Partneri elégedettség.
• Megvalósítás
• Óvodánkban biztosított a szegregációmentes óvodai nevelés. 2001 óta integráltan neveljük az SNI-s gyermekeket, biztosítva az egyéni fejlesztést. Az intézményi dokumentumainkba beépülnek (alapító okirat, helyi nevelési program) munkánkban megvalósulnak az esélyegyenlőségre vonatkozó feladatok, célkitűzések. Az óvodai felvételnél a körzetünkbe tartozó minden HHH-s és sajátos nevelési igényű gyermeket felveszünk. Az óvoda által készített éves beszámolókban számot adunk az esélyegyenlőségi program teljesüléséről. A partneri elégedettség mérésére szolgáló kérdőíveken megjelenítjük az esélyegyenlőség mérésére vonatkozó kérdéseket.
• Az óvoda vállalja, hogy:
• Biztosítja az Önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.
• Közreműködik az eredményes megvalósítás érdekében.
• Értékeli, visszacsatolja az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat.
• Akcióterv
• -11-
• 6. Monitoring és nyilvánosság
• A program megvalósulásának nyomon követése folyamatosan történik az óvoda minőségfejlesztési programjának alapján.
• Szankcionálás
• Amennyiben a program évenkénti értékelése során kiderül, hogy a vállalt feladatokat nem, vagy csak részben tudtuk megoldani, akkor intézkedési tervet készítünk. Az esetleges panaszokat folyamatosan vizsgáljuk, elemezzük, értékeljük.
• Sikerkritériumok
• A körzetbe tartozó HHH-s gyermekek mind felvételt nyertek az óvodába.
• A gyermekek szeretnek óvodába járni.
• A HHH-s gyermekek óvodai hiányzása csökken.
• Valamennyi az óvoda által programon részt tudtak venni.
• 3-4 év óvodai nevelés után normál első osztályban kezdhetik meg tanulmányaikat, amennyiben nem akkor is a hozzáadott pedagógiai érték eléri a 60%-ot.
• Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.
• Fenntartóval jó az együttműködés.
• Legitimáció:
• Érvényességi idő: ____________________________________
• Módosítást javasolhatja : az óvoda vezetője
• A nevelőtestület
• A fenntartó
• Szülői szervezet képviselője
• Az esélyegyenlőségi terv módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.
• Nyilvánosságra hozatal:
• Óvoda fenntartójánál
• Óvoda irattárában
• Óvoda vezetőjénél
• Óvodapedagógusoknál
• Óvoda honlapján
• Esztergom, 2009. június 10.
• Psenák Istvánné
• óvodavezető